A szerelem olyan, mint egy kád forró víz – nyakig elmerülsz benne, aztán szép lassan kihűl.

Mivel hogy itt a Világ Bajnokság fel teszek néhany , számot amik a VB-hez tartoznak. :))

Ami meglepő, az csak egyszer lep meg; de ami csodálatos azt mindinkább csodálják.

Menj az úton menj tovább

Ne nézz, ne nézz vissza már

Menj az úton menj tovább

Ne nézz, ne nézz vissza már

Rossz voltál, jó lettél,

Megbántad, ha vétkeztél.

Múltad múlt régesrég,

Volt mi volt, továbbmentél

Minden nap szép, de

a legszebb, amit a

mai ad nekünk.

Reméljük, hogy hosszú

marad, s örökre együtt leszünk...

A hiány olyan, mint egy sajgó pont a szívemben. Sokkal jobb érzés, mint amikor dühös voltam rá, vagy ami még rosszabb, amikor nem engedtem, hogy bármit is érezzek iránta. A hiánya az jelzi, hogy szeretem.

A zene megszabadít önmagamtól, de ezzel megerősít engem. Az élet zene nélkül egyszerűen, tévedés, vesződség, száműzetés.

“Az élet az, ami megtörténik veled, miközben azzal vagy elfoglalva, hogy egyéb terveket szövögetsz.

A levél minden sorában éreztem fájdalmát. Az ő fájdalma pedig kihívta az én fájdalmamat; megint ott tartottunk, ahol régen - bántottuk egymást. Bárcsak lehetne bántás nélkül szeretni. (...) A bántás maga a birtoklás ténye; testileg-lelkileg egyaránt túl kicsik vagyunk hozzá, hogy egy másik embert büszkeség nélkül birtokoljunk, vagy megaláztatás nélkül engedjük magunkat birtokba venni.

Üres

Fehér

Papírlapokat dobál

A postaládába

Levél

Helyett

Ez vár.

Amikor tudod, hogy nem jön, de mégis várod,

Amikor tudod, hogy kár volt, mégsem bánod,

Amikor érzed, hogy hevesebben dobog a szíved,

Amikor érzed, hogy érte remeg két kezed,

Amikor várod, hogy eljöjjön a pillanat,

Amikor várod, hogy odaadhasd önmagad,

Amikor vágyod hangját és szavait,

Amikor néznéd mosolyát és két szemét,

Amikor néznéd ahogy nyújtja két kezét,

Amikor nem bírod már, kibuggyannak a szavak,

Amikor nem bírod már türtőztetni magad,

Amikor elhiszed, hogy erre volt szükséged,

Amikor elhiszed, hogy ő is eleped érted,

Amikor megijedsz mert rossz lenne nélküle,

Amikor már aludnál és ébrednél mellette,

Amikor már önmagaddal harcolsz ellene,

Amikor rájössz, hogy mit sem ér a józan ész,

Amikor rájössz, hogy miért is ne, egyszer élsz,

Amikor világossá válik, hogy ez jó neked,

Amikor világossá válik, hogy megteszed,

Akkor vedd tudomásul, hogy igenis szereted!"

Próbálok számot vetni az életemmel.

Nem fognál kézen,

És vinnél valami új helyre?

Nem tudom, ki vagy,

De hozzád tartozom.

Vigasztaló semmiségek. A víz, a lélegzés, a reggeli és az esti esők. Őket is csak az ismeri, aki magányos.

Minden időben végiggondoltam az élet sok furcsa dolgát, s minden idő más gondolatokat érlelt. Furcsa az emberi élet és titokzatos.

Mindig arra kell törekedned, hogy boldogok legyenek azok, akiket szeretsz..

Gondoltál-e arra, hogy az emberi gondolat a leghatalmasabb építő és romboló erő?

Gondoltál-e arra, hogy egyetlen egyben nincs különbség jó és rossz gondolat között? Tudod-e, hogy mindkettő visszavonhatatlan?

Tudod-e, hogy van Valaki, aki a visszavonhatatlan gondolatokat elgondolta, és ez a Valaki te magad vagy, aki éppúgy örök, mint a gondolat, amelyet elgondoltál?

“Többet megtanulsz egy útról, ha végigjárod, mint a világ összes térképéből.”

Túl rövid ideig élünk ahhoz, hogy azon gondolkodjunk szeressünk-e. A válasz egyértelműen igen, mert ha van valakid és azt szereted, már van egy plusz ember legalább, akinek az életében örömet tudsz okozni.

Nem várhatom el, nem is kérem,

Hogy a féltett álmod add fel értem.

Ám ha számodra fontos a létezésem,

Ezt úgysem kell külön kérnem.

Lehet egy dal, egy ritmus vagy zaj,

Egy árva hang egy jel.

A zene az kell, hogy ne vesszünk el,

Hogy mégse adjuk fel.

Stay with me tonight stay I'm gonna need ya when every little thing starts fallin' to pieces.

~Maradj velem ma este, szükségem lesz rád, amikor minden kis dolog elkezd összeomlani.

A szerelem nem a másik emberben van, hanem bennünk. Mi ébresztjük föl magunkban. De ahhoz, hogy fölébreszthessük, szükségünk van a másikra.”